A golyós fegyver belövése – avagy "kinek mi a pontos"?

Lőoktatóként dolgozva nagyon sok frissen vizsgázott vadásszal találkozom, jórészüket magam készítettem fel a vadászvizsga lövészeti részére. Nagyon sokszor kerül szóba fenti téma, ezért határoztam el, hogy tollat ragadok és leírom tapasztalataimat, összefoglalom, amit a témáról tudok. Interneten böngészve szinte minden vadászfórumon van fegyverekkel foglalkozó topik, sok hasznos, de sokszor nagyon sok fél vagy fals információval! Nem hinném, hogy sok olyan vadász lenne kishazánkban, akinek ne lenne legalább egy golyós fegyvere. Azok az idők elmúltak, mikor a halandó jáger – pláne ha apróvadas területen vadászott – csak a társaság kartonos puskájával vadászhatott nagyvadra. Napjainkban, az utóbbi évek jogszabály-módosításának köszönhetően, már európai módon lehet golyós fegyverhez jutni akár milyen régóta vadászik is az ember. Sokakról tudok, akiknek az első puskájuk rögtön golyós, de az is lehet, hogy sörétest nem is vesznek. Többen nem nézik ezt jó szemmel mondván sörétessel tessék megtanulni bánni, aztán jöhet a veszélyesebbnek beállított golyós. Egy részről igazat adok ennek a szemléletnek, mert mint mindenhol a vadászatban is fontosnak tartom a fokozatosságot. Mint tudjuk „aki csokoládétortával kezdi az ebédet, orrát fintorgatja a rántott leves láttára”. De a másik oldalról is vizsgálhatjuk, mivel a sörétes fegyver semmivel nem veszélytelenebb szerszám, mint a golyós. Az általam képviselt iskola nem tesz különbséget kevésbé veszélyes és veszélyes fegyver közt, csakis fegyver van, aminek a használata során mindig és mindenhol be kell tartani a biztonsági szabályokat. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy golyós fegyverünkkel ugyanúgy lőhetünk repülő vadra, mint egy sörétessel, a leeső lövedék veszélyességét tekintve nem egyforma a két fegyver.

varga-andras-01Többéves lőtérvezetői, lőoktatói munkám során számtalan golyós fegyvert lőttem be, sokszor voltam jelen belövéskor valamint aktívan versenyzem a kombinált vadászlövészet nevű szakágban is. (Hogy a cikknek némi hitelt adjak, megemlíteném, hogy 2013-ban kombinált vadászlövészetben Európa bajnoki 3. helyezést, 2014-ben 1. helyezést értem el.) A címben megfogalmazott kérdésre sokféle választ kaptam már. Több olyan eset volt mikor a fegyver gazdája megelégedett 100m-en azzal, hogy a célzott ponttól 8-10 cm-re csapódott be a próbalövés. Ezt a pontosságot elégnek tartotta, esetleg azzal érvelt, hogy majd belekalkulálja célzáskor ezt a „kis” pontatlanságot. A másik véglet az amikor ha nincs a lukba-luk 300 méterről, akkor elégedetlen a lövő. Természetesen átlag vadászati felhasználást feltételezve – és nem hosszútávlövészetről beszélve – az egyik véglet felelőtlenség, a másik felesleges precízkedés.

Számomra az átlag vadászati felhasználás azt jelenti, hogy egy legalább róka nagyságú vadat akarunk elejteni legfeljebb 200 méterről. Gondoljunk bele, ez annyit tesz, hogy 200 méterről egy 10-15 cm-es körbe bele kell, hogy találjunk. A siker nem múlhat a felszerelésen. Ki merem jelenteni, hogy a hazánkban kapható összes golyóspuska márka képes erre, ha megfelelően van belőve.

Tekintsük át, mik az elemei, milyen lépésekből áll egy fegyvernek a belövése, hogy a fenti  eredményt biztosan el tudjuk vele érni.

sten-3283

Kezdjük a csővel. A pontosságot legnagyobb mértékben a cső befolyásolja, de korántsem olyan szinten, mint azt a legtöbben hiszik. „Jó a csöve!” – mondják egy jó szórású, pontos puskára, de ne higgyük, hogy csakis azon múlik. Belövéskor mindenképpen húzzuk szárazra a csövet, olajosan szórni fog a puskánk. A csőnek a töltényűr is része, az sem szabad, hogy olajos maradjon! Sokszor a rosszabb szórásképet a cső kopásának tudják be pedig csak egy alapos oldószeres tisztításra lenne szüksége, hogy az szinte újkori teljesítményét nyújtsa. Fontos, hogy pontosság szempontjából az egyik legkényesebb része a csőnek a csőtorkolat. A hajam égnek áll mikor a tulajdonos vagy eladó azzal demonstrálja azt, hogy a cső nem kopott, hogy egy lőszert dugdos a csőtorkolatba. Nem mutat semmit és még meg is sértheti a csőtorkolatot, ahol ugye utoljára érintkezik a lövedék a csővel. Elég egy kicsiny sérülés, hogy a puskánk pontosságát nagyban lerontsa.

Sokak hiszik a mai napig, hogy a hosszú cső pontosabb, pedig kísérletek bizonyították, hogy nem így van, egy rövid cső is lehet kiváló szórású. A cső hossza csupán a lövedék kezdősebességét befolyásolja, átlagosan 5 m/s-mal centiméterenként. Igaz azonban, hogy egy hosszabb cső általában nehezebb is. Személy szerint én jobban kedvelem a nehezebb csövű golyósokat, könnyebb velük igazán pontosan lőni, de ez csak az én véleményem. Más írásokban olvashatunk kísérletekről, amik a fegyver tömegét vetették össze a pontosságával, ezekben a legkönnyebb fegyverekkel lőttek a legjobban. Ha a csőhossz nem is, a huzagolás, a huzagemelkedés már nagyban hat a pontosságra. Minden cső, huzagemelkedése folytán egy bizonyos tömegű lövedéket stabilizál legjobban. Vadászpuskák esetén általában a következő lövedéktömegek ezek:

Kaliber mm-ben (collban):

Lövedék tömeg grammban:

5,6 (222,223) 3,2-3,6
6,2 (243) 5,8-6,5
6,9 (270) 8,4-9,7
7mm 10-11,5
7,62 (30) 10,7-11,7
8mm 12,1-13
8,6 (338) 14,3-16,2
9,3-9,5mm (375) 17,5-19

A cső lényeges része még a töltényűr, melynek nagyon precízen kialakítottnak kell lennie a maximális pontosság eléréséhez. Gondoljunk csak bele, ha nem mindig ugyanúgy fekszik fel minden egyes hüvely a töltényűrben, a lövedék nem azonos szögben indul a csőbe, már a lövedékek indulása különböző irányú lesz.

Puskánk kinézetét, de pontosságát is nagyban befolyásoló rész a tus. Amennyiben a fémrészek nem ülnek stabilan az ágyazásban, nem lehet jó szórású a fegyverünk. Használt fegyver belövése előtt az első dolgom mindig az szokott lenni, hogy kissé „megfeszegetem” a tus és fémrészeket. Ha külön mozognak rendesen meg kell húzni a tőcsavarokat, már csak azért is, mert huzamosabban kotyogósan használva, előbb-utóbb el fog repedni a fánk, mert ütni tudja fegyverünk fém része. Egyedül a csőnél nem szabad az ágyazásnak szorosnak lennie, mivel a fa vetemedésekor vagy akár saját magunk könnyen elhúzhatjuk a csövet lövés közben azáltal, hogy az előágyat kissé megnyomjuk.

Könnyen ellenőrizhetjük, hogy kellő rés van-e a cső és előágy közt. Ha egy papírlapot könnyedén végig tudunk húzni a kettő közt, akkor megfelelő a távolság. A fegyver pontosságát ugyan nem, de azt hogy mennyire pontosan tudunk vele lőni viszont erősen befolyásolják a tus méretei. Jelen cikk témája most nem az ágyazás, ezért csak annyit róla, magassága és hossza a legfontosabb távcsöves golyós fegyver esetében.

varga-andras-02A következő fontos dolog a céltávcső és a fegyverre rögzítésének módja. Nem tisztem ebben a cikkben górcső alá venni a különböző márkákat, ezért feltételezzük, hogy lövésálló és parallaxismentes 100 méterig, amit a fegyverünkön tudhatunk. Fontos, hogy lövés előtt szemünkhöz állítsuk a dioptriát és tisztában legyünk azzal, hogy merre is kell tekernünk az állítótárcsákat, ha nem jó helyre mennek a lövések. Variábel céltávcsőnél én általában a legnagyobb nagyítást szoktam alkalmazni belövéskor. Új fegyver vagy távcső esetén általában meg szoktam kérdezni, hogy ki szerelte fel a távcsövet. Spórolós vadászoktól gyakran a „saját magam” vagy a „Józsival otthon” a válasz. Ilyen esetekben gyakran jóval nehezebb volt a belövés mintha értő fegyvermester készítette volna el. Tudniillik akármennyire is egyszerűnek látszik, nem csak néhány csavar becsavarása és meghúzása az egész. Precíz felszerelést követően a cső és a távcső irányzóvonala már párhuzamost alkot, a távcső állítótárcsáján csak finom állítást kell eszközölni. Miért pont a fegyvermester munkadíján akarnánk 10-20 ezer forintot spórolni egy több százezres puska-céltávcső esetén? Ugyanez vonatkozik a szerelékválasztásra is. Hiába veszünk kiváló minőségű fegyvert és optikát, ha a szerelékünk silány, nem fogjuk tudni kihasználni a felszerelésben rejlő lehetőségeket és csak bosszúságunk lesz vele. Nem beszélve arról, hogy a gyakori felesleges belövések rengeteg lőszert emésztenek fel, így lehet, hogy az olcsóbb drágább lesz.

Ha már a lőszerre esett a szó folytassuk is azzal. Érdemes lehetőség szerint egyszerre nagyobb, egy vagy több idényre elegendő lőszert megvenni egyszerre, aminek minden paramétere azonos. Puskánk koránt sem biztos, hogy azonos lövedéktömegű, de különböző márkájú vagy márkán belül különböző lövedéktípussal szerelt patront egy helyre hord, nem is beszélve a különböző tömegűekről. Tehát ha egyszer belőttük puskánkat, akkor használjunk azonos gyártmányú, lövedék típusú, tömegű és sorozatszámú lőszert hozzá. A sorozatszám azonosság is fontos, mivel nem tudhatjuk mit változtattak meg a gyárban két sorozat között. Biztos sokan tapasztalták már, hogy bizonyos lőszerrel kiváló, másikkal csapnivaló szórást lő a puskája. Ennek oka többféle lehet, például a már fent említett huzagemelkedés, avagy az átmeneti kúp hossza. Attól függően, hogy a lövedék a hüvelyből mekkora távolságot kell, hogy megtegyen addig, míg a huzagokba ér kvázi szabadon repülve, a szórás nagyban változik. Természetesen minél kisebb ez a megvezetés nélküli rész annál nagyobb lesz a pontosság.

A cikk folytatása elérhető a Jape Vadász oldalán az alábbi linkre kattintva:

www.japevadasz.hu/a-golyos-fegyver-belovese-avagy-kinek-mi-a-pontos

Varga András

APSI lőoktató

www.shootinginstructor.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

ninety − = 80