II. Mikes Kelemen Kupa – Airsoft IPSC

Bár a hétvégén az országot leginkább a hó-helyzet foglalkoztatta, nekünk teljesen más kötötte le a figyelmünket. A tavalyelőtti Mikes Kupán szerzett tapasztalatokat felhasználva épültek a pályák. A versenynek helyt adó gimnázium tornaterme, és a városi sportcsarnok volt idén helyszíne a megmérettetésnek.

Mind a két helyiségben 3-3 pálya lett berendezve. A kisebb gimnáziumi terembe azok a pályák kerültek, amelyeket csak pisztollyal lőttünk meg, a nagyobb (kézilabda pálya) méretű terembe pedig a vegyes pályák kerültek, amelyeket egyaránt pisztollyal és puskával is meg lehetett/kellett lőni. És ez az egyik nagyszerű dolog az airsoft eszközökkel űzött versenyzésben. Csak egy hely kell, amelyet berendezhetünk! Nincs szükség lőtérre! Természetesen a biztonsági szabályokat itt is be kell tartani. Ahogy a rendes versenyen itt is voltak Safety Area – k, illetve volt egy kijelölt belövő pálya is.

Péntek este érkeztünk, és frissen átnézhettük az addig elkészült pályákat. Itt egy kis igazítás, ott egy kis hozzátoldás, eminnen elvettünk egy két célt, és hopp már is egy lőhető, egyszerű, de mégis kihívást jelentő versenyt alkottunk. Külön dicséret illeti a pálya építőit, tervezőit. Szombat reggel nekiálltunk a maradék feladatok elvégzésének, és 14.00 órától tervszerűen indultunk a prematch-el. Minden kiválóan ment, egészen addig ameddig a nagyobb teremben neki nem álltunk a puskás pályákat lőni. Sajnos a CED 7000A airsoft időmérő óra nem mindegyik puska lövését tudta mérni. Akadt, amelyiknek egészen halkan dolgozott a gearbox-a, volt amelyik meg hangosnak bizonyult.

Szerencsére az okostelefonok világából érkezett a segítség, és sikeresen túljutottunk ezen az akadályon is. Sajnos azonban az idő múlásával a levegő hőmérséklete jelentősen csökkent, így a GBB-s pisztolyok sorra adták fel a küzdelmet, ezért másnapra mentettük át a megmaradt pályákat. Este a szállásunkon – amely egy régi majorsági iskola volt, ameddig át nem alakították turista szállóvá – a kandalló melege mellett, némi környékbeli nedűvel fűszerezve próbáltunk megoldást találni a prematch-en felmerült problémákra, valamint megváltottuk a világot is. A verseny napján is korán kezdtünk. Meglőtték a maradék pályákat a segítőink, és felkészültünk a versenyzők fogadására. A verseny a tervezetteknek megfelelően alakult. 25 fő versenyzett, ebből heten a Junior kategóriában, és volt egy hölgy induló is.

A pályák elsőre egyszerűnek tűnhettek, de a rengeteg no-shoot, és a faramuci helyzetek megtréfálták a lövőket. Gondoltátok volna, hogy a puha ágyon felülve, a matrac ruganyossága jelentősen rontja a találati arányokat? Vagy, hogy ha X-et húzol, de a feladat szerint az ellentétes O (karikát) kell lőni, attól még nagy százalékban fognak belevarrni az X-be? Vagy, hogy egy széles pályát fekve meglőni egy 25X50 cm-es nyíláson mégsem olyan egyszerű, mint aminek látszik? Valamint egyszerre mozogni a fegyverrel, és meghúzni egy madzagot, okozhat olyat, hogy a puskacső beakad a madzagba? Esetleg, hogy ha rosszul veszed fel a tárat az asztalról, akkor nem tudod beletenni a puskába? Ezen aljasságoktól eltekintve mégis eredményesen vették az akadályokat a versenyzők. Külön meg kell említenem a juniorokat. A legfiatalabb közülük általános iskola hetedik osztályába járt, és mégis nyugodtan, minden kapkodás nélkül, precízen abszolválta a feladatokat, a tapasztaltabb lövőket is megszégyenítő módón. Hozzáteszem, hogy még az overall listában is igen előkelő helyett sikerült megszereznie a fiatalembernek. És itt látom az airsoft másik előnyét; a fiatalok sporthoz szoktatására kiválóan használható. Ha egy 12 éves srác, aki még egy versenyen sem volt, de hála az alapos felkészítésnek, végig tud lőni egy Level II-es nehézségi szintű versenyt úgy, hogy a biztonsági szabályokat maradéktalanul betartotta, ráadásul kiemelkedő eredményt ért el, akkor azt hiszem látszik az airsoft eszközök előnye. A Mikes Kupát Junior és felnőtt kategóriában lehetett megnyerni, úgy hogy mind pisztollyal, mind puskával meg kellett lőni a versenyt. Ezután az kapta meg a kupát, aki mind két számban a legjobb helyezést érte el.

Az eredményhirdetésen a juniorok arcát volt érdemes figyelni, ahogy ragyogó arccal és csillogó szemmel (kissé klisés, tudom, de tényleg így volt) vették át az érmeket, valamint a szponzorok által felajánlott különdíjakat. Elmondható, hogy kitettek magukért mind a versenyzők, szervezők, segítők, bírók hogy ez a verseny megvalósulhasson. Rengeteget beszélgettem az oda érkezett lövőkkel, és egyre több igény merült fel ilyen versenyre. Így hát örömmel tudatom, hogy idén várható még ilyen versenyen Szegeden, Baján, Budapesten, és Dabason megpróbálkozunk egy 3 fegyver versennyel is. (ami jelenleg csak kettő fegyver lesz, mert az airsoft sörétes puskák nem alkalmasak a versenyzésre.)

Dobó János

About johnuram

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

79 + = eighty five