Home / Cikkek / Véleményem az iskolai lőoktatásról, avagy iskolai lövészet egy sportlövész tanuló szemszögéből

Véleményem az iskolai lőoktatásról, avagy iskolai lövészet egy sportlövész tanuló szemszögéből

Tóth Dániel vagyok, 16 éves tanuló és sportlövő. 2010-ben kezdtem a pontlövészetet, ezen belül a 10 méteres nyíltirányzékú puska, pisztoly számokat. Eddigi eredményeim: középiskolás országos bajnokságon puskával egy I., és négy II. helyezés, pisztollyal: egy I. és kettő II. Ezen versenyek mellett számos kisebb volumenű versenyeredményem is van. 2015 óta lövök gyorspontot is. A lövészet nagyon sokat segített a koncentrációm, fegyelmem, kitartásom fejlesztésében és az összpontosításban, melynek hatására javult a tanulmányi eredményem is. Sok új barátra tettem szert versenyeken és edzéseken egyaránt. Egy héten általában 14-16 órát szánok edzésre. Ezt az időt fordíthatnám „bulizásra”, „bandázásra”, vagy számítógép előtti kockulásra, de már csak a társaságért és a hangulatért is megéri lemenni a lőtérre. Szóval csak ajánlani tudom!

Na de lássuk, a TÉNYEKET!! Sajnos még ma a XXI. században is tabuként kezelik a  lég/lőfegyvert,  pláne amikor gyerekeket érint. Szerintem ez a tabuként kezelés rengeteg kárt okoz. Akár távolabb, pl. Amerikában, akár itt EU-n belül egyre többször fordul elő, hogy gyerekek brahiból vagy előre eltervezve elkeseredettségből visznek iskolába fegyvert és megtörténik a baj… nem is beszélve a felnőttek által saját érdekeikből elkövetett borzalmakról. Ez viszont nem keverendő össze a lövészsporttal, a legtöbb ilyen esetben az elkövető nem is sportfegyvert használ. Szóval szerintem a lövészet ugyanolyan SPORT, MINT A TÖBBI!!! Viszont ez sokkal nagyobb fegyelemre, felelősségtudatra, tiszteletre és összpontosításra tanít.

Főleg a felelősség amit manapság kevesen viselnek. Sajnos úgy veszem észre, hogy ezt is, mint sok minden mást, transzparensnek használnak emberek, amit a saját érdekeik meglovagolására, vagy egyes érdekcsoportok hergelésére használnak… pedig ideje lenne ha a gyerekek is kapnának leckét felelősségből és felelősségteljes viselkedésből, ami elengedhetetlen, pedig jelen esetben csak légfegyverről lenne szó. A gyerekek kíváncsiak és sokszor ez teszi őket áldozattá, ahelyett, hogy megtanítanák nekik a helyes fegyverkezelést. És nem kell ehhez gyereknek lenni, a legutóbbi hírek szerint egy édesapa fordított kislánya felé játékból egy komolyabb fegyvert és lett belőle tragédia.

Ha a gyerek az iskolában megtanulná szakszerűen kezelni a fegyverekkel kapcsolatos helyzeteket, akkor lehet, hogy éppen a gyerek hárítaná el a tragédiát azzal, hogy ő maga figyelmezteti a felnőttet a helyes viselkedésre, fegyelemre és tiszteletre. Lehet, hogy sokaknak nem tetszik, ha azt írom, hogy egy gyerek adott helyzetben helyre kell rakjon egy felnőttet, DE LEHET, HOGY ÉLETEKET MENTHET.

Szerintem nem tiltani kell egy sportot és azt megideologizálni mindenféle érdekek szerint, hanem megtanítani a helyes és korrekt fegyverhasználatot. Mint ahogy megtanultunk késsel is enni. Remélem, engedélyezni fogják az iskolai lövészetet és megteremtik az ehhez szükséges feltételeket is. A lőtér egy iskolai tornateremben kialakítható leselejtezett szivacsokból és néhány lőlapból, amit akár fénymásolni vagy nyomtatni is lehet. Tehát néhány golyófogó doboz lőlaptartóval és egy felelősségteljes szakember. Itt ragadnám meg az alkalmat összehasonlítani egy hoki edzés költségével és veszélyeivel, vagy egy uszodabérlettel összegével.

Határozottan merem állítani, hogy ez a sport NEM MILITARIZÁCIÓS JELLEGŰ. A lőlap körkörös és nem emberalak-sziluett. A fiú kisgyermekek játékaik során a lövés, mint motívum teljesen normális. Ráadásul maguk a szülők vesznek műanyag játékpisztolyokat/puskákat a pici gyerekeknek. De ugyanakkor ellenzik, hogy ténylegesen megtanulja a gyerek használni az eszközt? A számítógépes játékokban annyi az öldöklés, hogy csoda nem folyik igazi vér a monitorból, és ezekben a játékokban a gyerekek nap mint nap élesben szuggesztíven GYAKOROLJÁK a préda üldözését, majd annak leterítését/megölését. És ezt hagyják a szülők kicsi gyerekeknek is. A serdülő gyerekeknél meg egyre inkább előfordul, hogy lányok fociznak, küzdősportokat űznek, sőt boxolni tanulnak… ez senkinek sem furcsa.

Éppen ezen okokból én támogatnám ennek a SPORTNAK a bevezetését, mert önbizalmat adna a fentiekben felsoroltakon kívül. A gyerekek a való világban szembesülhetnének azzal, hogy mekkora felelősség és fegyelem egy már nem játék, vagy szimulációs fegyver. Lehetne iskolai szintű versenyeket is rendezni, melyről tovább lehet jutni megyei, országos rendezvényekre, így támogatva komolyabban a szakág utánpótlását is.

cikk: Tóth Dániel

fotó: Babits László György

About johnuram

One comment

  1. Szebeni Kitti

    MAGYARORSZÁGON SAJNOS CSAK NÉHÁNY SPORTÁGAT TÁMOGATNAK IGAZÁN KÖZPONTILAG. Jó lenne ha a többi sportág köztük a lövészet is és még sok nem “felkapott” sportág is lehetőséget kapna minél szélesebb körben a gyerekeknél. Minden sport veszélyes ha azzá tesszük. Gratulálok az eredményeidhez és a kitartásodhoz és nem utolsó sorban az érett felnőtteket meghazudtoló gondolkodásodhoz. És külön örülök, hogy ennek hangot mertél adni. Csak így tovább….

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

sixty eight + = seventy five